Kisebb technikai problémám akadt, ugyanis betelt a tárhelyem. Kénytelen voltam a képeket lekicsinyíteni az első posztig visszamenőleg. Majd különböző programok jöttek mentek, és kerek 20 napot késett ez a poszt. Végül megszületett, olvassátok:

4-én délben úgy döntöttem nyeregbe pattanok megint. Kis edzés, a cél: Kistokaj, Sajóládon keresztül. Oda-vissza 28km, túrának elég rövid táv, de nem feledjük, hogy még bemelegítek, edzek.

Útvonal, térképvázlat.

Az első észrevételem az volt, hogy tulok vagyok. Otthon felejtettem a memóriakártyát a fényképezőgépből...
Na nem baj, ott van a telefon. Első megállóként az utam a Felsőzsolca vasútállomás mellett vezetett el.

Érdekessége, hogy Felsőzsolca egy kijjebb eső részén fekszik, már nem messze Alsózsolcától.

Innentől egyetlen ellenfelem odafelé a szembeszél volt. Ennek ellenére kisebb bizonytalanságokkal eljutottam Kistokajig.

Átkelve az autópálya felett, a jelzett útvonalon megérkeztem Kistokajba. Eme település lényege nem más, mint a tó. Egy bányató az itt oly gyakran előfordulók közt. A tábla (bár nem tudom, mennyire látszik) egy Monster feliratot rejt, de én persze nem dőltem be neki. A program szűkös volt, mivel a szél meglassította az odajutást, így cigi után indultam is vissza. Még egy utolsó pillantás a tóra, ekkor....

Hát igen... Borsod már csak ilyen. Az ijedtségen túltéve magamat felcihelődtem, és hazaindultam. Szerencsémre a szélirány nem változott, így immár a hátamba kaptam, és könnyedén hazajutottam.

Szerencsére az emlékek még nem fakultak meg, és remélem mielőbb szerét ejtjük a tervezett túrának. Arról majd próbálok frissiben írni, nem ilyen késéssel :D

Addig is: Kalandra Fel!