Jóestétet!

Na most jutottam odáig, hogy megírom a tegnap estére ígért harmadig bejegyzést. Az egész ott kezdődött, hogy a drága öcsém kinőtte a biciklit, amit még tőlem örökölt. 7 éve. Most meg pont születésnapja van, így épp időszerű egy újítás. Mivel egy normális új bicikli, amin már nincs halálfélelme az embernek csak az anyaghibák és a megbízhatatlanság miatt, 80ezer jó magyar Forintnál kezdődik, mi meg úgyis gyakorlatilag mindent meg tudunk rajta csinálni, nyakunkba vettük a használtcikkes piacot.
Rövid keresgélés után meg is találtuk a magunknak valót: egy Herculest. Gyakorlatilag üzemképes állapot, műanyag bevonatos sárhányók (mondjuk lilák, ezek felhasználásából a következő bejegyzésben írok ;) ), hátul pedig egy Sachs 7-es agyváltó, természetesen kontrával. Csak az utóbbinak a listaára nagyjából 34ezer Ft, az egész kerékpárt viszont 15ről lealkudtuk 11-re :D Tüzetesebb vizsgálódás után a nyomok arra utaltak, hogy drága Fritzünk alighanem taknyolhatott vele egy szépet, és elment a kedve az egésztől, azért került a lomtalanításba. Balgaság, kitisztítva, beállítva ennek a felszereltségnek a bolti árát 100-120ezerre minimalizáltuk.
Mint később kiderült, a Hercules jelenlegi analóg modellje 1300 Euró.

Hát így indult a szervíz. A váltónak akut zsírmérgezése volt, így több kevesebb munkával műszerolajat juttatunk bele. Ez elég hatékonynak tűnt, mivel azóta is hibátlanul hozza mind a 7 sebességet. Elől egy cantilever fék volt, egyébként üzemképes állapotban, kielégítő fékerővel. Ennek a helyére természetesen egy V-fék került. Fékbovdencsere, fékkarcsere alap. A gumi korának megfelelő állapotban volt. hibátlan belsők, csak sajnos normál szelepes, így nem tudtuk felhasználni őket (ugye, a benzinkutas nyomásellenőrzés lehetőségét botorság megvonni magunktól), a külső viszont elég repedezett volt, így azt nem mertük használni. 40-700-as városi gumik, bordás éllel, és sima futófelülettel, 5bar-on. Remélem nem fogja a csuklóját szétverni :P Ezen kívül a sárhányó került cserére, valamint a pedál, utóbbi valami okból kifolyólag zörgött (nyilván csapágyas volt).

Még az utolsó simítások vannak hátra, nyeregállítás (felkerült rá öcsém régi légkamrás nyerge), lámpák bekötése. Két képet készítettem róla, az egyik egy átmeneti állapot, a másik a mostani. Lehet benne gyönyörködni, a végső vizsgája a hamarosti biciklitúrán lesz :)
 

És ím, a boldog tulajdonos: